Dunai horgászhelyek

dunai horgászhelyek

A dunai horgászathoz meg kell találni a dunai horgászhelyeket. Ez nem mindig könnyű feladat, nem szívesen árulják el a tutit a dunai pecások. Ez részben érthető, ha valaki felfedez egy ígéreteset a dunai horgászhelyek közül, nyilván szeretne legközelebb is ott horgászni.

Vannak köztudomású dunai horgászhelyek, amelyeket kezdőként felkereshetünk. De ha ismerjük egy kicsit a folyókat, akkor egy kis tanulással meg tudjuk állapítani egy folyó szakaszról, hogy ott milyen halra számíthatunk. Hiába örülnék neki, de sajnos sem én, sem más nem tud teljes körű tájékoztatást adni a dunai horgászhelyekről a Duna minden szakaszára.

Hol érdemes horgászni a Dunán?

Ennek a kérdésnek megválaszolására segítségül hívhatjuk az általam sokat forgatott könyvet, melyet dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán írtak, a címe pedig Magyarország halfaunája. Ebben a könyvben nem csak hazánk halait mutatják be kellően részletezve, de a folyóvizek zónáit is bemutatják. A képek ebből a könyvből származnak. A dunai horgászhelyek között számunkra leginkább a márnazóna és a dévérzóna jöhet számításba.

dunai horgászhelyek
A folyók zónái, és azok jellemzői. Hazánkban paduc, dévér és márnazóna található

Dunai horgászhelyek – Márnazóna

A márnazónára jellemző a sóderos, vagy durva homokos meder. Az átlagos vízmélység minden időszakban meghaladja a fél métert. A víz sebessége 0,5-0,6 m/s, a hőmérséklete nyáron sem sokkal haladja meg a 20 celsius fokot. Az oxigéntartalma literenként 5-6 köbcenti. Tipikus hala a márna, melyről a nevét is kapta, de jellemzi még a szilvaorrú keszeg, a nyúldomolykó, a sujtásos küsz, a homoki küllő, illetve a német és a magyar bucó. A Duna Szigetköztől Dunaföldvárig tartó szakasza nagyrészt ebbe a zónába tartozik.

dunai horgászhelyek
Tipikus márnazóna a dunai horgászhelyek közül

Dunai horgászhelyek – Dévérzóna

A dévérzóna a folyók lassú, alföldi szakasza, ahol a vízsebesség már 0,5 m/s alatt marad, a meder homokos és iszapos. A víz mély, de hőmérséklete tartós nyári kánikulában elérheti a 25 Celsius-fokot, oxigéntartalma 4-5 cm3 literenként. Jellemző halai a dévér-, lapos-, karika- és bagolykeszeg, a ponty, a halványfoltú küllő és a jászkeszeg, továbbá a harcsa. Ez a szinttáj jelleg uralkodik a Dráva alsó szakaszán, a Dunán Budapesttől délre, a Tiszán Záhonytól lefelé, valamint a Bodrog és a Körösök hazai szakaszain.

dunai horgászhelyek
A dévérzónát a hasonló jellegű dunai horgászhelyek környékén keresd

A zónák természetesen nem különülnek el egymástól teljesen élesen, és a halak sem tartják be a folyó zónáira vonatkozó megállapításokat. Bárhol előfordulhat egy-egy nem oda tartozó hal, ez csupán a fő halfajokat jelentik az adott zónában. A dunai horgászatban az a szép, hogy sosem tudni milyen hal kerül horgunkra.

A dunai horgászhelyek felfedezése hozzátartozik a dunai horgászathoz. Ne várjuk el, hogy ezt a munkát majd elvégzi valaki helyettünk. A fővárosi dunai horgászhelyeket a későbbiekben külön cikkben bemutatjuk majd. Ahol lehet személyes tapasztalat alapján is.

Ha te ismersz dunai horgászhelyeket, amiket szívesen megosztanál másokkal is, küld el nekünk, vagy írd le kommentben!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..