dunai horgászhelyek
dunai horgászhelyek

A dunai horgászathoz meg kell találni a dunai horgászhelyeket. Ez nem mindig könnyű feladat, nem szívesen árulják el a tutit a dunai pecások. Ez részben érthető, ha valaki felfedez egy ígéreteset a dunai horgászhelyek közül, nyilván szeretne legközelebb is ott horgászni.

Vannak köztudomású dunai horgászhelyek, amelyeket kezdőként felkereshetünk. De ha ismerjük egy kicsit a folyókat, akkor egy kis tanulással meg tudjuk állapítani egy folyó szakaszról, hogy ott milyen halra számíthatunk. Hiába örülnék neki, de sajnos sem én, sem más nem tud teljes körű tájékoztatást adni a dunai horgászhelyekről a Duna minden szakaszára.

Hol érdemes horgászni a Dunán?

Ennek a kérdésnek megválaszolására segítségül hívhatjuk az általam sokat forgatott könyvet, melyet dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán írtak, a címe pedig Magyarország halfaunája. Ebben a könyvben nem csak hazánk halait mutatják be kellően részletezve, de a folyóvizek zónáit is bemutatják. A képek ebből a könyvből származnak. A dunai horgászhelyek között számunkra leginkább a márnazóna és a dévérzóna jöhet számításba.

dunai horgászhelyek
A folyók zónái, és azok jellemzői. Hazánkban paduc, dévér és márnazóna található

Dunai horgászhelyek – Márnazóna

A márnazónára jellemző a sóderos, vagy durva homokos meder. Az átlagos vízmélység minden időszakban meghaladja a fél métert. A víz sebessége 0,5-0,6 m/s, a hőmérséklete nyáron sem sokkal haladja meg a 20 celsius fokot. Az oxigéntartalma literenként 5-6 köbcenti. Tipikus hala a márna, melyről a nevét is kapta, de jellemzi még a szilvaorrú keszeg, a nyúldomolykó, a sujtásos küsz, a homoki küllő, illetve a német és a magyar bucó. A Duna Szigetköztől Dunaföldvárig tartó szakasza nagyrészt ebbe a zónába tartozik.

dunai horgászhelyek
Tipikus márnazóna a dunai horgászhelyek közül

Dunai horgászhelyek – Dévérzóna

A dévérzóna a folyók lassú, alföldi szakasza, ahol a vízsebesség már 0,5 m/s alatt marad, a meder homokos és iszapos. A víz mély, de hőmérséklete tartós nyári kánikulában elérheti a 25 Celsius-fokot, oxigéntartalma 4-5 cm3 literenként. Jellemző halai a dévér-, lapos-, karika- és bagolykeszeg, a ponty, a halványfoltú küllő és a jászkeszeg, továbbá a harcsa. Ez a szinttáj jelleg uralkodik a Dráva alsó szakaszán, a Dunán Budapesttől délre, a Tiszán Záhonytól lefelé, valamint a Bodrog és a Körösök hazai szakaszain.

dunai horgászhelyek
A dévérzónát a hasonló jellegű dunai horgászhelyek környékén keresd

A zónák természetesen nem különülnek el egymástól teljesen élesen, és a halak sem tartják be a folyó zónáira vonatkozó megállapításokat. Bárhol előfordulhat egy-egy nem oda tartozó hal, ez csupán a fő halfajokat jelentik az adott zónában. A dunai horgászatban az a szép, hogy sosem tudni milyen hal kerül horgunkra.

A dunai horgászhelyek felfedezése hozzátartozik a dunai horgászathoz. Ne várjuk el, hogy ezt a munkát majd elvégzi valaki helyettünk. A fővárosi dunai horgászhelyeket a későbbiekben külön cikkben bemutatjuk majd. Ahol lehet személyes tapasztalat alapján is.

Ha te ismersz dunai horgászhelyeket, amiket szívesen megosztanál másokkal is, küld el nekünk, vagy írd le kommentben!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..