Leánykoncér

leánykoncér

A leánykoncér (latinul Rutilus pigus virgo, angolul: Danubai roach, németül Frauenfisch) hazánk egyik őshonos, védett halfaja. A nagyobb folyókban találkozhatunk vele, könnyen összetéveszthető más halfajokkal.

A pontyfélék családjába tartozik. A faj törzsalakja Észak-Olaszország folyóiban (Pó, Brenta, Piave) és nagyobb tavaiban (Lago Maggiore, Comói-tó, Garda-tó) él. A nálunk előforduló alfaj csupán a Duna felső és középső részén, valamint a vízrendszeréhez tartozó folyók megfelelő szakaszán található meg. A leánykoncér a Duna vízrendszerének bennszülött alfaja, amely vizeinkben is őshonos. Régebben számos folyónkból leírták, ám ezek jelentős részéből mára eltűnt.

Leánykoncér vagy jászkeszeg?

A leánykoncért könnyen összetéveszthetjük más halfajokkal, akár a bodorkával, akár a jászkeszeggel. A leánykoncért felismerhetjük, ha ismerjük testfelépítését, de még így sem egyszerű. A szája kicsi, félig alsó állású. Mérsékelten magas, oldalról lapított testű hal, legnagyobb magasságát a hátrasimított mellúszó végénél, még a hasúszó kezdete előtt eléri. Szeme kicsi, színe fehéres, nem narancsos színű. Az idősebb példányok has-, anális és farokúszója vöröses, vagy narancsos színezetű. A nagyobb leánykoncérok 20-30 centi hosszúak, de kivételesen a 40 cm hosszt is elérhetik. Az eddig legnagyobb bejelentett leánykoncér rekord Magyarországon 3,21 kg volt.

leánykoncér
A nagyobb példányok úszója narancssárgás-vöröses

A bodorkától megkülönbözteti, hogy a bodorka szája csúcsbanyíló, szeme nagyobb és rendszerint narancsos árnyalatú. A jászkeszeget csúcsba nyíló szája és apróbb pikkelyei alapján különböztethetjük meg a leánykoncértól. A fiatalabb leánykoncér példányok hasonlóak a nyúldomolykóhoz és a vaskos csabakhoz, de ezek pikkelyzete apróbb.

leánykoncér horgászata
Szeme nem narancssárgás, hanem fehér, így könnyebben azonosíthatjuk

Leánykoncér horgászata

A leánykoncérra célzottan horgászni alacsony egyedszáma miatt szinte nem lehetséges. Általában csak véletlenül ugrik be a horgászat során. A folyók sebesebb sodrású, kavicsos, sóderes, üledékmentes szakaszait kedveli. Nagyobb folyókon ez a paduc- és márnazónát, kis folyókon a domolykózónát jelenti. Magányosan, vagy kis csapatokba összeverődve keresi táplálékát a mederfenéken. Kisebb gerincteleneket, főképp rákokat, rovarlárvákat, puhatestűeket fogyaszt.

Leánykoncér szaporodása

Ivarérettségét 3-4 éves korára éri el. Ívási időszaka márciustól májusig tart, a folyók hullámterén. A hímeken a nászidőszakban nászkiütéseket viselnek, melyek több sorban helyezkednek el, és tövisszerűek. Az ikrás leánykoncérok a főmederből kimozdulva a vízzel borított ártéri növényzetre ívnak. Az ikraszemek száma 25-30 ezer, átmérőjük kb 2 mm.

leánykoncér rekord
A tejes leánykoncérok nászkiütéseket viselnek az ívási időszakban

Leánykoncér eszmei értéke

A leánykoncérok védettséget élveznek, ritkaságszámba megy fogásuk. Európa ritka és sebezhető halai közt tartják számon, és mivel kizárólag a Duna vízrendszerében él, fennmaradásáért itt kell tennünk. A legnagyobb veszélyt szaporulatukra a vizek minősége, és az élőhelyeik beszűkülése jelenti. A leánykoncér eszmei értéke 10.000 forint.

Ha nem ismered fel a halat, amit fogtál, inkább engedd vissza! Egy védett hal kifogása, és szákba tétele bírságot von maga után egy ellenőrzésnél. Az anyagi részén felül azonban sokkal fontosabb, hogy vizeinkben az őshonos, védett halak ismét elszaporodhassanak. Ehhez szükséges azok védelme. Ezt tartsd inkább szem előtt, mint a büntetést, vagy egy finom vacsorát. Vigyázzunk halainkra, nélkülük nem tudunk horgászni.


Forrás:

  • Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája
  • Kép

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..