Márna

balázsaweben

Updated on:

marna

A márna hazánk folyóvízi horgászainak egyik kedvelt célhala, fogása küzdőképessége miatt nagy élményt okoz a horgászoknak. Latin neve : Barbus barbus, angol neve Barbel, a pontyfélék családjába tartozik, tilalmi idővel és méretkorlátozással védett halfaj. Európa szerte elterjedt, hazánkban őshonos halfajta.

A márna testfelépítése

Hengeres, megnyúlt testű hal, feje felülről, farok része oldalról enyhén lapított. Aránylag kicsik a szemei, az orra azonban hosszú, a száján túlér. Szája alsó állású, ívelt vonalú és vastag, húsos ajkai vannak. Szájának felső részén elől kettő kisebb, szájszegleteiben 1-1 hosszabb bajusz szál található. Apró pikkelyei vannak, hátúszójának elején egy hátsó oldalon fogazott csonttüske található. A nagyobbra nőtt márnák alsó úszói vöröses árnyalatúak, testsúlyuk akár a 8 kg-ot és a 70 centiméteres méretet is meghaladhatja, azonban a fejlett példányok általános hossza 40-50 cm.

marna
Hengeres testű, apró pikkelyű, izmos hal.

Leginkább a petényi márnával téveszthető össze, azonban könnyen megkülönböztethetőek a márnára jellemző, hátúszójának elején található fogazott csonttüskének köszönhetően, mely a petényi márnákra nem jellemző. A márnaivadékok könnyen összetéveszthetőek a különböző küllőfajokkal, azonban a küllők csak 1-1 bajusz szálat viselnek szájszögletükben, és az oldalukat nagyobb és sötétebb foltok díszítik.

Márna táplálkozása, szaporodása

A folyók ún. márnazónájának jellemző lakója, itt találhatóak meg a legnagyobb számban. A márnazóna ezekről a halakról kapta a nevét, de megtalálhatóak a folyók további részein is, a pérzónától a dévérzónáig. A duzzasztott, lassabb folyású folyószakaszokon irányába egyedszámuk csökken, a duzzasztott szakaszokon ritka vendégnek számít. A mederfenéken táplálkozik, fő táplálékai közé tartoznak a férgek, rovarlárvák, csigák és egyéb gerinctelen állatok, de nem veti meg a halivadékokat sem. Viszonylag gyakran lehet hallani márnafogásról pergetés közben szájba akadva, amely a halfogyasztását támasztja alá.

marna
Alsó állású szája van, felső ajkán és szájszegletében is 2-2 bajusz szálat visel, vastag, húsos ajkai vannak.

Márna tilalmi idő, fogható méret

Ivarérettségét 3-5 éves korára éri el, az ivás során az ikrás márna 3-15 ezer ikrát rak le a folyók kavicsos-sóderes mederszakaszain, ahol az ikra az aljzathoz tapad. Az érett ikraszemek mérete kb 2 mm. A márnaívás április közepétől júniusig megy végbe, ezért a tilalmi idő a márnák esetében 04.15-05.31-ig tart. A márna fogható mérete minimum 40 centiméter, és egy nap maximum 3 darab tartható meg belőlük.

A márna hazánk kedvelt hala, a horgászzsákmányok jelentős részét teszi ki, és a kereskedelmi célú halászat betiltásáig a halászok kedvelt zsákmánya is volt. Húsa szálkás, de ízletes, ikrájának fogyasztása nem javasolt. A márna horgászatához legjobban alkalmazható csalitípusok a különböző lárvák, giliszták, de nagyon elterjedt a sajttal való csalizási mód. A  márnákat a sebezhető fajok közé sorolják, mivel a folyóvizek duzzasztott részeiről kiszorul, nem alkalmas a márnák számára az ilyen folyószakasz. Vigyázzunk rájuk!

Források:

Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán – Magyarország halfaunája

Képek forrása:
Itt Itt

 

ELŐZŐ

Dévérkeszeg

KÖVETKEZŐ

Forgó kötése