A süllő hazánk egyik legkedveltebb, leginkább keresettebb ragadozó hala. Kiemelkedően híres süllőiről a Balaton, de a folyóvizeink is szép süllő állománnyal büszkélkedhetnek. A horgászok egyik legkedveltebb prédája akár fenekezve, akár műcsalis, pergető módszerrel próbálkozva rájuk.
A süllő, latinul Sander lucioperca, angolul Pikeperch, németül Zander a sügérfélék családjába tartozik. A teste erősen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Feje nagy, szintén oldalról lapított, orrhossza jóval meghaladja a szem átmérőjét. Csúcsba nyíló szája is nagy, fölső állkapcsának vége eléri a szem hátsó vonalát, esetleg azon is túlér. Szájában erős fogak ülnek, melyek között nagyobb, a többi közül kiemelkedő ebfogak is találhatók.
A süllőt sokáig a sügér és a csuka keverékének hitték, angol nevét is innen kapta. Az 1700-as években még mint egy furcsa sügér-csuka hibridet tartották számon. Manapság azonban már nincs horgász, aki ne tudná, hogy egészen más a három halfaj.
Süllő ismertető jegyei, süllő fajták
A süllőnek két hátúszója van, az elsőben 13-17 tüske, a másodikban 19-24 elágazó sugár számlálható. Farok úszója jól fejlett, a széle mérsékelten bemetszett. Anális úszója rövid, benne 11-13 osztott sugár van. Hasúszói a mellúszók alatt, de azoknál kicsivel hátrébb foglalnak helyet. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 80-100. Zöldesszürke alapszínét szabálytalan alakú és elrendeződésű sötétebb harántsávok mintázzák. A nagyobb példányok 50-60 cm hosszúak, de egy méternél nagyobb is lehet. A hazai horgászrekord 14,65 kg (2000).
Könnyű összetéveszteni a hazánkban található másik süllőfélével, a kősüllővel. A kősüllő azonban kissé zömökebb, szája kisebb – fölső állkapcsának vége legfeljebb, a szem középvonaláig ér. A kősüllő kifejlett példányainak nincsenek ebfogai, és oldalán a harántsávok határozottabbak. A sügér szintén hasonlít a süllőre, azonban annak teste még zömökebb, és első hátúszója végén fekete foltot visel, és általában testmérete is kisebb.
Süllő fogas különbség
A süllő kifejlett példányát, amelynek ebfogai kifejlődtek nevezik fogasnak. Ez nagyjából másfél kilós méret esetén figyelhető meg. A süllő és a fogassüllő között semmilyen egyéb különbség nincsen, pusztán az idősebb, kifejlett példányokat nevezik fogasnak.
Süllő élőhelye
A süllőt a folyóvizeken a nem túlságosan gyors folyószakaszokon találhatjuk meg. A nagyobb folyóinkban már a paduczóna alján is szép állománya alakulhat ki, amely a márnazónában tovább növekszik. A süllők legnagyobb számú állományát azonban a dévérzónákban találhatjuk meg.
A süllő jól alkalmazkodik a só koncentráció változásaihoz is, így a folyók fél sós, torkolat közeli tengeröblökben is megél. A magas oxigéntartalmú állóvizekben is remekül érzi magát, ezért tudott szép állománya kialakulni a Balaton területén is.
Nem kedveli a laza üledékes, fedett meder részeket, és az elmocsarasodó vizeket. A kis folyókban inkább csak a torkolatában találhatóak meg, a nagyobb folyókból felúszó fiatalabb süllő példányok.
Süllő szaporodása
Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el, március-áprilisban szaporodik. Tavasszal a hímek a fél méternél mélyebb, kemény aljzatú vizeket keresik fel, ahol a fészeknek alkalmas növényzetet – folyóknál az elöntött hullámtéri vegetációt vagy a parti fűzfák kimosott gyökérzetét – letisztogatják. A nőstények erre rakják ikrájukat, amelyet a megtermékenyülés után kikelésig őriznek. Az ikraszemek átmérője 1-1,5 mm, számuk testtömeg-kilogrammonként kb. 180 ezer.
Ahol nem alkalmasak a körülmények a süllők szaporodására, ott mesterséges süllő fészkeket szoktak telepíteni nekik. Ezekre a fészkekre elvégzik az ívást, majd a vízből kiveszik, és mesterséges körülmények között keltetik ki a süllő ivadékokat, melyeket visszaengednek az eredeti élőhelyükre.
Süllő tilalmi idő, méretkorlátozása
A süllőből a legkisebb kifogható méret 30 centiméter, a napi megtartható méret 3 darab. A süllő tilalmi ideje 03.01-04.30 közé esik. Fontos tudni emellé a kősüllőre vonatkozó szabályokat is. A kősüllőből a legkisebb kifogható méret 25 centiméter, naponta 3 darabot tarthatunk meg belőle, tilalmi ideje pedig 03.01-06.30-ig tart. Fontos még megemlíteni, hogy egyes vízterületeken a megtartható méret nagyobb, mint az általános horgászrendben meghatározott!
Süllő horgászata
A süllő horgászatáról sok-sok oldalon át lehetne írni, és talán szentelünk is majd ennek a témának egy külön cikket. Általánosságban elmondható, hogy fenekezve, vagy pergetve horgásznak süllőre, és a legeredményesebbek az éjszaka próbálkozó horgászok lehetnek. A süllők nem fajta, sokkal inkább méret szerint választják meg táplálékul a halakat. Ha elvétenék a prédájukat, nem kergetik azt tovább, inkább megvárják a következő alkalmat.
Az idősebb és a fiatalabb horgászok körében is elterjedt a süllők nyeletése. A süllőkről elterjedt, hogy bamba halak, szinte megalszik a tej a szájukban, mire eléggé beforgatják csalinkat a szájukba. A legkisebb gyanús jelre azonnal otthagyják a prédát, ezért fontos, hogy megfelelő időt adjuk nekik arra, hogy megegye a csaliként felkínált halat.
Amennyiben méretes süllőt akasztunk, és szeretnénk hazavinni, ez nem is akkora probléma. Ha azonban méreten alulit fogunk, vagy nem akarjuk megtartani, a mélyre nyelt horog könnyen a hal elpusztulását okozhatja. Ha nem tudod biztonsággal kivenni, inkább vágd bele, a süllőnek elég komoly emésztő rendszere van, és talán túléli a találkozást.
A tavalyi évben a Balatonon útjára indul az „Óvd a süllőt, ne nyeless” kampány, erről bővebb információt találhatsz a videóban. Mindenki döntse el, hogy nyelet, vagy nem nyelet. Ebben nem kívánunk állást foglalni.
Süllő húsa
A süllő húsa az édesvízi halak között az egyik legkedveltebb halhús féle. Hazánkban különösen keresett. Viszonylag kis mérete miatt, és a kiváló, szálkamentes fehér húsa miatt a süllő ára nem alacsony, zsebbe kell nyúlni, ha süllővacsorát szeretnénk valamely étteremben. Persze, ha megfogjuk magunknak a vacsorára való fogast, akkor máris jóval olcsóbban kihozhatjuk kiváló vacsoránkat. A horgászat okozta örömről már nem is beszélve.
Forrás:
- https://www.lfvooe.at/fische/zander/
- Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007). – Magyarország Halfaunája
