A vörösszárnyú keszeg (latinul: Scardinius erytrophtalmus, angolul: Rudd, németül: Rotfeder) a pontyfélék családjába tartozó őshonos halunk. Szinte minden állóvizünkben és folyóvizeink lassú szakaszain is megtalálhatjuk a sokak kedvencének számító vörösszárnyú keszeget.
Vörösszárnyú keszeg élőhelye
A vörösszárnyú keszeg elsősorban állóvizekben találhatjuk meg. Kedvező életfeltételek biztosítottak számára a sekély tavakban, víztározókban, holtágakban és mocsarakban. A folyókban is megtalálhatjuk a vörösszárnyúakat, de ott jóval kisebb számban. Ha folyóvízben szeretnénk vöröszárnyú keszeget fogni, mindenképpen a nyugodtabb, lassabb folyású helyeken találhatjuk meg őket.
Vörösszárnyú keszeg horgászata
A vörösszárnyú keszegre horgászni legcélszerűbb finom felszereléssel. Kisebb csapatokban keresi a táplálékát. A hínárfoltokat, part közeli helyeket kedveli, és többnyire a víz felső rétegében táplálkozik. Táplálékát panktonszervezetek, vízi gerinctelenek, algák, növényi hajtások és magvak teszik ki. A vörösszárnyú keszegre kiváló csali lehet a szúnyoglárva, pinki, csonti a nagyobb példányok esetében akár a csemegekukorica is. Nem csoda, hogy a dévérkeszeg horgászata közben is gyakran fogható. De eredményesek lehetünk kenyér, vagy paprikás kenyér gyurma használatával is, amelyet a horogra tűzve szép vörösszárnyú keszegeket foghatunk.
Óvatos halfaj, ezért próbáljunk meg csendben vörösszárnyú keszegre horgászni. Keressük a hínármezőkben a lyukakat, vagy a hínár melletti részeket. A vörösszárnyú keszeget előszeretettel használják csuka csaliként is.
Vörösszárnyú keszeg és a bodorka
A vörösszárnyú keszeghez hasonló halfaj a bodorka. Könnyű őket összetéveszteni, azonban ha ismerjük a vörösszárnyú keszeget, nem jelenthet gondot a megkülönböztetésük. Ha nem sikerülne, az sem nagy gond, hiszen egyiket sem védi tilalmi idő, méret, vagy darabszám korlátozás. De azért mégiscsak törekedjünk halaink teljeskörű ismeretére, ha horgászatra adtuk a fejünket.
A vörösszárnyú keszegről elmondható, hogy közepesen magas, oldalról lapított testű hal. Hasvonalának íveltsége hasonló a hátvonaláéhoz. Kicsi, felső állású szája van, szemgyűrűje sárgásfehér, vagy narancsos. Olykor-olykor apró, vérpiros pettyek láthatóak benne. Erős pikkelyei vannak, a nagyobb példányok úszói élénkpirosak. Hátúszója a has úszójánál hátrébb kezdődik.
A bodorka szája a vörösszárnyú keszegével ellentétben csúcsba nyíló, hátúszója pedig a hasúszó alapja fölött kezdődik.
Vörösszárnyú keszeg rekord
A vörösszárnyú keszegek jól fejlett példányai 20-25 centiméterre nőnek, de kivételesen elérhetik a 30 centiméteres hosszt is. A hazai horgászrekord 2,10 kg, amelyet 2013-ban sikerült horogvégre keríteni. Ivarérettségét a hím vörösszárnyú keszegek 2, míg a nőstények 3 éves korukban érik el. Áprilistól júniusig tart az ívásuk, 15-18 fokos vízben. Az ikrákat a vízfelszín közelében található vízinövények hajtásaira rakják. Az ikrák átméreője 1-1,7 mm, a számuk pedig 100-200 ezer közötti.
Vörösszárnyú keszeg recept
A vörösszárnyú keszeget nem tartja sokra a gasztronómia, mivel igen szálkás a húsa. Azonban alaposan beirdalva, paprikás lisztbe hempergetve jól átsütve igen finom vörösszárnyú keszegsültet csemegézhetünk. A vörösszárnyú keszeg elkészítésének másik módja, ha horogra tűzve csukát fogunk vele, majd azt készítjük el számunkra tetsző módon.
Vörösszárnyú keszeg akváriumban
A vörösszárnyú keszeget akár akváriumban is tarthatjuk, mivel egyáltalán nem kényes halfaj. A többi keszegféléhez képes remekül megvan az előszobánkban is, és impozáns látványt nyújt szép színezetével. A vízminőség kevésbé fontos a vörösszárnyú keszegeknek, így érdemes beszereznünk néhányat az akváriumunkba.
A vörösszárnyú keszegek hazánk őshonos, általában kisebb testű halai. Kellemes szórakozást jelenthet a horgászatuk például egy spiccbottal. Ha legközelebb fogunk egyet, tekintsük rájuk kicsit más szemmel és vigyázzunk rájuk is, függetlenül attól, hogy visszaengedjük őket, vagy vörösszárnyú keszegsültként, netán csuka csaliként végzik.
Felhasznált források:
Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán Magyarország halfaunája
