A dévérkeszeg az egyik legismeretebb őshonos hazai halfajunk, kedvelt célpontja a horgászoknak, a paprikás keszeg fogalmát pedig szinte mindenki ismeri. A pontyfélék családjába tartozik, latin neve Abramis Brama, angolul pedig Bream –nek nevezik. Szinte minden hazai vízben megtalálható, fő tápláléka főképp fenéklakó gerinctelen állatokból áll, de szívesen fogyaszt planktonszervezeteket és növényi anyagokat is.
Dévérkeszeg táplálkozása, élőhelye
Jellemzően magányosan, vagy kis csapatokban keresi az élelmet, de teleléskor nagyobb rajokba tömörülnek. A horgászversenyek kedvelt célhala, etetésünkön könnyen koncentrálható, egyszerűen horogra csalható halfaj, de vannak időszakok, mikor meg kell küzdenünk azért, hogy horgunkon egy dévérkeszeg ficánkoljon.
A nagyobb folyók lassú, sík szakaszának jellemző hala, a folyók ezen részét ezért hívják dévérzónának, de folyóvízek esetén a paduc és márnazónában is előfordulhat. Az állóvízekben is népes állománya található meg, pl a Balatonban kiemelkedő mennyiségű dévérkeszeggel találkozhatunk balatoni horgászataink során. A nagyobb vizek lakója, így a kisebb patakokban nem számíthatunk jelenlétükre, azonban a kisebb folyók már megfelelőek számára.
Dévérkeszeg ismertető jegyei
A dévérkeszeg hazánk legnagyobbra növő keszegfaja, ezért is kedvelt mind a horgászatban, mind a gasztronómiában, akár a fél méternél nagyobb testhosszt és az 5 kg feletti súlyt is elérheti, azonban ez igazán ritka. Teste oldalról erősen lapított és magas. A hátvonala nem egyenletesen íve, a fej és a hátúszó között kissé megtörik. Fejének mérete kicsi, rövid és tompán lekerekített orra van. Szeme közepes méretű, félig alsó állású és kicsi szája van. Közepes méretű pikkelyei vannak, melyek mérete felfelé haladva csökken, a felső részeken feleakkorák, mint az oldalvonalának közelében. Páros úszói rendszerint szürke színűek.
Könnyen összetéveszthető más keszegfajtákkal, de leginkább a karikakeszeggel téveszthető össze, segíthet megkülönböztetésükben, hogy a karikakeszeg pikkelyeinek mérete kevésbé csökken az oldalvonalától felfelé haladva.
A Dévérkeszeg szaporodása, tilalom, méretkorlátozás
Ivarérettségét 3-4 éves korában éri el. Az ívás során az ikrás dévérkeszeg 100-300 ezer ikrát rak le, az ikraszemek átmérője 1,2-1,6 mm. Az ikrákat többnyire nyílt helyek növényzetére, vagy ezek hiányában a parti kövekre és a sóderos mederfenékre rakják le. A dévérek ivási időszak áprilistól júniusig tart, azonban ebben az időszakban is horgászhatóak, nem vonatkozik rájuk tilalmi idő, nincsen dévérkeszeg tilalom, ahogy dévérkeszeg méretkorlátozás sincs. Ha látod valahol a dévérkeszeg nászát, és etikusan akarsz eljárni, ne horgássz ilyenkor rájuk, ne zavard meg őket a jövő dévér állományának létrehozásában!
A dévérkeszeg szerepe a horgászatban igen fontos, a zsákmányok jelentős részét teszik ki, és az üzleti célú halászat megszüntetése előtt a halászok számára is fontos hal volt. A húsa nagyon szálkás, azonban kiváló íze van. Megfelelően előkészítve remek paprikás keszeg készíthető a dévérkeszegből, de a halászlének is kellemes alapot szolgáltat ez az európai elterjedésű, a Pireneusoktól az Urál hegységig előforduló őshonos fajunk.
Források:
- Dr. Harka Ákos, Sallai Zsolt: Magyarország halfaunája
- Kép: Itt