Balatoni keszegezés feederbottal Balatonföldváron
Idén nyáron, mint már évek óta rendszeresen, 10 napot tölthettem a Balatonon, azon belül is Balatonföldváron, a Galamb szigeten. Újra és újra elvarázsol, minden évben más meglepetést tartogat számomra a „Magyar tenger”. Csodálatos naplementék, eleven élővilág, a mozgalmas, de mégis nyugodt horgászvíz egyszerűen mindig lenyűgöz, itt kényelmes és általában eredményes a balatoni keszegezés feederbottal.
Ez komfortos hely a horgászoknak, a közelben megtalálhatóak éttermek, büfék, ha szükségünk lenne rájuk, balatoni viszonylatban olcsó árakon. A családnak is kellemes kikapcsolódást nyújthat, lehet az árnyékban heverve olvasni, és a gyerekek is kedvükre szaladgálhatnak a karban tartott füves réten, vagy a nemrégiben elkészített játszótéren a kikötő bejáratánál amíg apuka, vagy a tesó horgászik.
A balatoni horgászatra egy 3,6 méteres feeder és egy 3 méteres picker botot választott, a hozzájuk méretben passzoló orsóval. Végszerelékem igen egyszerű, egy tört csöves feeder kosárból egy kb 40 cm-es erőgumiból és egy 50 cm-es 0.12-es vastagságú, 12-es horoggal ellátott előkéből állt.
Ezt a szereléket használom már évek óta eredményesen, ha kisebb ponty kerülne az etetésünkre, az erőguminak hála az előke sokkal tovább bírja a terhelést. Persze a megfelelő fékbeállítás elengedhetetlen. Apropó fék. Az orsók egy tubertini 4000-es pergető orsó, ami egy egészen fantasztikus kis orsó, bár egy orsószervíz már erősen ráférne. A másik egy régi shakespeare orsó volt,amit használtan vásároltam, és azóta túladtam rajta, hogy vehessek egy másikat.
Balatoni horgászat – nekem a Balaton a Riviéra….
Megvan a maga varázsa a balatoni horgászatnak, még ha nem is feltétlenül a 10+-os pontyokról, vagy a hihetetlen mennyiségű halfogásról szól. Csodálatos naplementékben, napfelkeltékben gyönyörködhetünk a Balaton partján. Régi barátom, a féllábú kacsa is jelentkezett, őt már évek óta ismerjük, most nem akart enni a kezünkből.
A helyi horgászokkal az évek során már szinte baráti kapcsolatot alakítottam ki, sokat segítettek nekem, sokat tanultam tőlük és én a ”kockatavakon” nevelkedett horgász, igencsak sok meglepetésben részesültem.
Sokan mondják, hogy a helyi horgászok ilyenek, meg olyanok. Nekem az a tapasztalatom, hogy amennyiben normális voltam velük, ők is normálisak velem. Évek óta azt látom, hogy változik az idősebb generáció szemlélete is, nem vágnak nyakon minden halat, csak azért mert megfogták. Nem igazi C&R felfogás, de egy kultúrált horgász hozzáállást tanusítanak, amivel szerintem semmi gond nincsen. A feleségemnek néha én is viszek halat, úgy évente kétszer, ha parancsba adja
A ”nyugdíjas maffia” pedig egészen elképesztő. Ahogy megy le a nap, sorra berregnek a motorok, érkeznek a helyi nagyöregek horgászni. Volt szerencsém a 93 éves Gyuszi bácsival is beszélgetni, aki 80 éve horgászik a Balatonon. Motorral jön, mint ahogy a helyi horgászok nagy többsége, és az asszony a főnök (mint a horgászok nagy többségénél). Remélem sokáig lesz még a parton az öreg, és hosszú évekig találkozhatok még vele horgászat közben.
Etetőanyag dévérre
Etetőanyagnak, mivel keszeghorgászatra készültem, mindenképpen egy édes alapú kaját akartam készíteni. Egy bázis mix, ttx, dévéres pastoncino és ananászos aroma voltak az összetevők között, illetve raktam hozzá csemege kukoricát. Később ezt halibut mikropellettel is feldúsítottam. A horgászüzletben nem volt igazán profi kaja elérhető, szerettem volna valami jobb etetőanyagot venni, hogy egy igazán pörgőset feederezhessek. Megéri rászánni az igazán minőségi kajára a pénzt, ha ez a cél, és mindenképpen érdemes agyaggal is dúsítani, no és persze élőanyaggal.
Átnedvesítés után etetőanyag rostán áttörtem őket, szerintem ez minden feeder horgászaton nagyon fontos. Sokáig nem foglalkoztam vele, egyszerű marketing húzásnak gondoltam, hogy ezt a pecacuccot is beszerezzem a többi mellé, de mára minden horgászaton használom.
Balatoni feederezés
Kiakasztott orsóklipsszel kezdtem meg a horgászatot, a parttól 8-10 méterre. Felesleges nagyobbat dobni, itt található egy kagylópad, ezért is nem készültem erősebb botokkal. Néhány alapozó dobás után felkötöttem a horgot, és indulhatott a keszeghorgászat. Folyamatos csipkelődések és apróbb rántások után jelentkezett az első kis keszeg, körülbelül 5 percen belül. Horogszabadítás, örvendezés után mehetett vissza a vízbe, és folytathattam is a horgászatot.
Bedobást követően pár percen belül botgörbítő, erőszakos kapással jelentkezett a következő versenyző, és rutinosan, egyből a hínárba húzta a szerelékem. Az előke nem bírta a terhelést, ezért elszakadt. A hínárba bebújt hal kikényszerítésére nem igazán alkalmas ez a módszer. Ekkor még nem tudtam, hogy milyen masszív is az a hínárdzsungel, ami a horgászatot nehezítette ebben az évben. Nagyobb dévért sejtettem a horog másik végén, de sajnos nem volt szerencsém találkozni vele.
Horog felkötés után, újra bevetettem a felszerelést, és pont ugyanez játszódott le ismét. Ekkor úgy döntöttem, hogy ideje erősíteni a felszerelést, a 12-es horogelőkét 14-esre cseréltem, és a horogból is nagyobbat, 12-es helyett 10-est kötöttem. Csalinak csontit használtam, mint keszeg horgászatnál szokás. Nem kellett sokat várni, újabb kapás, erős ellenfélet éreztem a bot végén, azt gondoltam egy kisebb ponty lehet. Vele már nem bántam annyira finoman, az orsó fékjét is keményebbre állítva, nem engedtem a hínárba menni.
Balatoni meglepetés – a compó
A feeder szépen dolgozott, és megláttam, hogy bizony egy compót sikerült akasztanom, majd a szákba terelni. Utoljára két éve fogtam compót, akkor is a Balatonon. Nagy volt az örömöm, csodálatos és ritka hal a compó, az egyik nagy kedvencem, pár fotó után visszanyerte a szabadságát és mehetett is az útjára. Olyan hirtelen jött, hogy a matrac akkor még nem volt elővéve, azóta mindig ezzel kezdem.
A 10 nap során amit ott tölthettem, napi szinten átlagban 5-6 compót sikerült fognom, ami a light feederrel igen nagy élmény volt, igazán jól küzdő, harcos halak. Érdekes, hogy dévért egyáltalán nem tudtam horogra csalni, és a 10 nap alatt kétszer láttam, hogy valaki fogott volna. Csodálatos élménnyel és tapasztalatokkal gazdagított ismét a Balaton, sok előkét elhagytam a hínárban, és sok hal tudott megmenekülni a szákolás és a fotó elől. Az összes hal kivétel nélkül tovább úszhatott, és élhette a balatoni halak mindennapi életét. Sajnálatos, hogy a legtöbb horgászvízben nincsenek, vagy csak nagyon kis számban találhatóak meg ezek a csodálatos, harcos halak.
Kicsit féltem ettől az évtől, sok helyről olvastam, hogy a törpeharcsa elszaporodott, ami mint minden horgász tudja, kicsit sem örvendetes, és tönkre tudja tenni a horgászatot. Személy szerint rusnyább halat elképzelni sem tudnék, de szerencsére ők elkerültek.
Ha teheted, látogass el a Balatonra, és horgássz egy jót. Válassz egy finomszerelékes eszközt, feeder, match, vagy picker botot, és élvezd a csodálatos környezetet, bonts egy sört. Talán nincs az az elképesztő halbőség, mint az intenzíven telepített tavakon, de az érzés mindenért kárpótol.
Ha szívesen csatlakoznál egy remek facebook közösséghez, a Balatoni horgászat fórum oldalát javaslom, segítőkész tagok, akik segítenek elindulni a balatoni horgászatban.
Hogy hová lettek a dévérek? Nem tudom, talán megették őket a compók.
