A horgászat elképzelhetetlen apró halak nélkül. Sajnos háttérbe szorulnak a legtöbb átlag horgász esetében, pedig a nemes halakhoz képest jóval nagyobb számban vannak jelen a vizeinkben, és kezdő horgászoknak egy-két igazán intenzíven telepített horgásztó kivételével, könnyebben megfogható célhalak lehetnek. Erre remek lehetőséget kínál a kárász.
A legtöbb horgász valószínűleg nem egyből egy kapitális ponty, vagy harcsa megfogásával kezdte horgászkarrierjét, hanem úgy ahogy én is, főképp apróhalakból állt kezdeti terítéke. Ezért tartom fontosnak, hogy ne csak mindig a ponty, amúr vagy márna horgászata legyen az elsődleges cél. Horgászélmény szempontjából vitathatatlanul nagyobb kihívás egy kapitális egyed partra terelése, mint egy kis kárász megfogása, de az apróhalak célzott horgászatát szinte mindig siker koronázza.
Vannak olyan időszakai a horgászatnak, amikor a nemes halak nincsenek igazán étvágyuknál, megfogásuk ilyenkor igazi kihívás, és nagy szakértelmet igényel. A kárász ezzel szemben szinte bármikor fogható. Nem igazán tudnék felsorolni olyan horgászatot, amikor ne találkoztam volna ezzel a mohó hallal, ha megtalálható volt a vízben. Ideális partner lehet abban is, hogy a gyermekekkel megszerettessük a horgászatot, hiszen igazán nem kell túlbonyolítani a horgászatát, a kárász gyakorlatilag bármit megeszik, és tud élményeket okozni erejével.
De ne rohanjunk így előre, ejtsünk pár szót a kárászokról is, hiszen ahogy keszegféléből, kárászból sem csak egy fajta található meg vizeinkben!
Széles kárász
Hazánkban őshonos kárász féle a széles kárász, vagy másnéven aranykárász. Népi megnevezése még a sárga kárász, cigány kárász, karics. Latin neve: Carassius carassius. A folyószabályozások előtt jellemzően a mocsárvidékek lakója volt, sajnálatosan az árterületek megváltoztatása, a mocsarak megszüntetése miatt mára egyre kevesebb helyen található meg, azonban igyekeznek folyamatos telepítésekkel és az eredeti élőhelyeinek rehabilitációjával ismét elterjeszteni hazánk vizeiben. 2012-ben az év halává választották, ezzel is fokozva a rá irányuló figyelmet. Jelenleg nem fogható, így ha találkoznánk vele a horgunkon, egy gyors fotót követően engedjük vissza haladéktalanul.
Zömök testfelépítésű, oldalról lapított, magas hátú hal. Testéhez képest kis feje van, a szája felső állású, az ajkai kevésbé húsosak mint a pontyoknak, és nincsenek bajusz szálai. Kicsi, csúcsba nyíló szája van, homloka meredeken emelkedik, tompa orrú, nagy szemű. Jellemzően a sekély vízű, növényzetben gazdag állóvizeket szereti. Megtalálhatóak folyókban is, azonban a főmederben ritka vendégnek számítanak, de egy-egy áradás idején a hullámtéri állóvizekből kimozdulnak. Leginkább holtágakban, mocsaras vizekben találhatóak meg. Igen szívós halfaj, alacsony oxigén tartalmú vizekben is megél, az iszapba ágyazódva kibírja azt is, ha télen a teljes vízoszlop megfagy. Testhossza 15-25 cm közötti, a 30 cm feletti példányok igen ritkának számítanak.
Ezüst kárász
Az ezüstkárász (Carassius gibelio) nem őshonos halfajta, egy invazív fajról van szó. Eredetileg Kelet-Ázsiában őshonos, azonban már néhány kivételtől eltekintve mindenhol megtalálható Európában is. A sikeres terjeszkedésének egyik kulcsa a szaporodása, ugyanis jellemző rá a gynogenezis, azaz különleges, ivartalan szaporodási forma. Ez azt jelenti, hogy minden ezüstkárász ikrás, azaz nőnemű.
A teste nyújtott, oldalról lapított, háta nem annyira magas, mint őshonos társáé. A bognártüskéje merev, szélesebb és fogazottabb mint a széles kárászé.
Az ivásukat más halfajokkal együtt végzik el, ponttyal, bodorkával összeívnak, tulajdonképpen ők a kakukkok a halak között. A kikelt egyedek azonban nem lesznek hibridek, mind tiszta ezüstkárászok lesznek, nem öröklik az „apjuk” fajtajellegeit. Ikrás ezüstkárászként, anyjuk tökéletes genetikai másolataként élnek. Az invazív terjeszkedésnek előnyös ez a szaporodási forma, azonban könnyen túlszaporodnak, parazitáik és betegségeik az egyedszám növekedésével együtt terjednek, amely a kipusztulásukhoz vezethet. Ennek kiküszöbölésére az ezüstkárász képes nemet váltani, és elhárítani a kipusztulás veszélyét, frissíteni a génállományt. Ez a szaporodási forma az európai állománynál alakult ki terjeszkedésének kezdetekor, Ázsiában kis számban, de mindig találhatóak hímek is az ezüstkárászok között, és az 1980-as évektől hazánkban is megjelentek a tejes egyedek. Színe egészen sötét is lehet, a víz színétől függően akár szinte feketévé is válhat.
A kárász horgászata
A kárász a pontyhoz nagyon hasonlóan táplálkozó hal. Általában fenék közelében horgászhatunk eredményesen rá, ha rátalál etetésünkre jó eséllyel amíg van mit ennie ott is marad, ha csak nagyobb testű bajszos rokonai el nem zavarják őket. Eredményes lehet rájuk az úszós és fenekezős módszer egyaránt. Véleményem szerint általános (nem verseny) körülmények között felesleges nagyon lefinomított szerelékkel próbálni megfogását, mert egy mohón táplálkozó fajról van szó.
Mint a horgászatnál általában, fontos a pontos etetés kialakítása, hiszen pillanatok alatt fel tudnak falni egy etetőkosárnyi kaját, így ha nem koncentráltan alakítjuk ki etetésünket, hanem ide-oda egy-egy kosárnyi etetőanyagot juttatunk be, jóval kevesebb halfogásban lesz részünk. A pontos etetés kialakításához remek eszköz lehet a korábbi írásunkban bemutatott távolságmérő használata. Ha sikerül nagyjából egy helyre koncentrálnunk az etetést, egy igazán pörgős, élménydús horgászatban lehet részünk.
Etetőanyag kárászra
Etetőanyag terén nem kell túlbonyolítani a dolgot, hiszen egy igazán falánk halról van szó, mindent szeret és az ellenkezőjét is. A legtöbb etetőanyag gyártó kínálatában megtalálható ponty-kárász etetőkeverék teljesen alkalmas különösebb módosítás nélkül is megfogásukra, persze némi adalákanyag, aroma, kukorica, főtt magvak hozzáadásával ártani biztosan nem fogunk. Téli horgászatnál arra figyeljünk, hogy ne legyen túl tartalmas a kaja, lehetőleg sötétebb színű, finomabb szemcseméretű legyen és ne hagyjuk ki belőle az élőanyagot sem. A horogra tűzzünk csontit, gilisztát, kenyeret, esetleg kukoricát. Ennél nagyobb igénye nem igazán van a kárásznak, de bármilyen más, pontycsali használatával is gyakori vendégünk lehet ez a halfaj.
Felmelegedett vízben ne spóroljunk az adalékkal, az etetőanyagban mindenképpen rakjunk tartalmasabb falatokat is
Kárász csali
Végszerelék kárászra
Külön kárászos végszereléket szerintem nem ismer a horgásztudomány. Bármilyen végszerelék alkalmas lehet megfogására, téli hidegben, mint minden halra eredményesebb lesz a lefinomított végszerelék, mint például a korábban bemutatott sodort feeder végszerelék, de egy hagyományos bordás kosaras szerelékkel is teljesen eredményesek lehetünk. Általánosságban nem érdemes nagyon finomkodni, mert gyakori vendég a kárászos etetésen a ponty is, kár lenne, ha az apró horog vagy vékony előke miatt nem tudnánk partra terelni bajszos parterünket.
Horogméretnek 10-14 között érdemes választani, ettől kisebb, vagy nagyobb méret felesleges. A horogelőke ne legyen túl hosszú, ha hosszúelőkés módszerrel horgászunk és nem a versenyhorgászatot gyakoroljuk éppen, kezdjük nagyjából 20 cm-nél, és az eredmény függvényében módosítsuk az előke hosszát. Ha sok a mélyre nyelt horog akkor túl hosszú az előkénk, ha sok a beleúszás, vagy kívülről akadt hal, leakadás, valószínűleg túl hosszúval próbálkozunk. Ha nincs kapás, próbálkozhatunk meglebegtetett csalival.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kárász (és az összes többi apróhal) pont ugyanolyan hal, mint a ponty, csak kisebbre nő. Kérlek, hogy tiszteld meg őt is azzal, hogy vigyázol rá, nem a murván panírozod, hanem matracon szabadítod meg a horogtól, és visszaengedésnél nem 2 méterről dobod be a vízbe. Minden hal megérdemli a kulturált, tiszteletteljes és kíméletes bánásmódot függetlenül attól, hogy visszaengeded, vagy halászlé alapba kerül.
A kárász horgászata igazán jó kikapcsolódást jelenthet, érdemes tenni egy próbát, kezdőknek pedig kifejezetten ajánlott, mert méretéhez képest egy erős, szívós hal. Nagyobb példányai jól küzdenek a horgon, így könnyen begyakorolhatjuk a fárasztást, és megismerhetjük vele a horgászfelszerelésünk tulajdonságait is.
