Fekete-tengeri halritkaságot fogtak a Dunában

balázsaweben

fekete tengeri tűhal került egy horgász horgára a Dunában

Egy, a Dunában igen ritka halfaj akadt egy horgász horgára, aki a Magyar Haltani Társaság segítségét kérte a kifogott élőlény pontos fajtájának megállapításához. A halat a Duna legalsó, Csernavodától északra eső szakaszán fogták, 2023. november 10 -én süllőzés közben.

Egy süllőkapás után a csalihal helyett ez lógott az oldalába akadt horgon. A bőre annyira durva volt, hogy a horog nem is szúrta át teljesen, a farokúszója pedig legyező alakú. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lehet, ezért kérem az önök segítségét.

A hal pontos fajának megállapításában a szakemberek ismét tudtak segíteni, és mint írták,

A vékony, kígyószerű, erősen megnyúlt fej, törzs és farok alapján a „zsákmány” a tűhalak közé sorolható. Azért nem fúródott bele a horog, mert ezeknek a testét gyűrűvé összenőtt csontos bőrpajzsok védik. A Fekete-tengerben a tűhalaknak több faja is él, de az édesvizű folyókba csak egy hatol fel közülük, melynek jellemzője lapos fej és tarkó, valamint a testét mintázó világos és sötét harántsávozás. Ennek a fajnak – amely már a Duna vajdasági szakaszán is megjelent – a magyar neve fekete-tengeri tűhal, a tudományos neve Syngnathus abaster.

Amit a fekete-tengeri tűhalról tudni érdemes

A fekete-tengeri tűhal elterjedési területe a sekély, növényekben gazdag parti vizek, lagúnák, a folyók torkolata és alsó folyása a Fekete- és Azovi-tenger térségében, például a Duna, Dnyeszter, Déli-Bug, Dnyeper és Don alsó szakaszai.

fekete tengeri tűhal
A fekete-tengeri tűhal jellemzően 15-18 centiméter, de elérheti a 22 centimétert is

Jellemző mérete 5-18 centiméter, de elérheti a 22 centiméteres hosszúságot is. Vékony, megnyúlt testén csontos bőrpajzsok vannak. 7 sor a törzsön és 4 a faroknyélen. E csontos bőrpajzsok gyűrűbe nőttek össze. 15-17 gyűrű a törzsön, 37-41 a faroknyélen. Orra rövid, csőszerű. Oldalvonala teljes. Zöldesbarna vagy vörhenyesbarna testén világos keresztsávok vannak.

Területhez ragaszkodó, part menti halfaj. Tápláléka állati plankton, apró rákok és halivadék. Szaporodása május-augusztus között történik. A nagy ikrákat a hím kikelésükig a hasoldalán hordja. Az ikrák két bőrráncból képződött költőtáskában fejlődnek ki. Egyévesen válik ivaréretté.

(Fotó/ Forrás: MHTT, WIKIPEDIA)

Szólj hozzá!