A kecsege hazánkban nem fogható halfaj, mely azt jelenti, hogy jelen van ugyan vizeinkben, de száma igen csekély. Egykor kedvelt halfaja volt a folyóvizi horgászatot kedvelő pecásoknak, de napjainkra fogás szinte kuriózum számba megy. Napjainkban elsősorban telepítések útján kerül a folyókba, mert az élettere egyre szűkül, az ívásához optimális hely egyre kevesebb.
Ezért is örömteli hír, amelyről a Magyar Haltai Társaság számolt be, miszerint a Közép-Tiszán, a kiskörei vízlépcsőnél 2023 május 19-én előkerült egy 23 mm-es tokivadék, mely feltételezhetően kecsege. A pontos fajt nem tudták teljes bizonyossággal megállapítani, mivel az ivadék még nem rendelkezik az azonosításhoz szükséges jegyekkel, ezért genetikai vizsgálatnak szükséges alávetni, hogy megbizonyodhassanak arról, hogy a tokfélék mely fajába tartozik.
A kecsegéről röviden
A kecsege egy állandóan édesvízben élő tokféle, több tokfélével, többek között a vizával ellentétben az egész életét édes vízi környezetben tölti, így ívása is édesvízben történik. A közepes, de leginkább a nagyobb folyók márnazónájának mély vizű, sóderos aljzatú szakaszait kedvelik. De találkozhatunk a kecsegékkel a dévérzóna felső régiójának kemény, homokos vagy agyagos mederszerkezetű részein is. A tavakban és a folyók duzzasztott, üledékes szakaszain megél, de szaporodásra képtelen.
Ivarérettségét 4-6 éves korában éri el, szaporodási időszaka április végétől június elejéig tart. A kecsegeívás több részletben megy végbe. A folyók mélyebb, sóderos és homokos szakaszain rakják le ikráikat. A kecsegeikrák átmérője 2,5-3,5 mm, számuk nőstényenként 4-100 ezer közötti. Bővebben itt olvashatsz róla: A kecsege.
