Hazánkban őshonos kárász féle a széles kárász, vagy más néven aranykárász. A pontyfélék családjába tartozó halfaj. Népies megnevezése a sárga kárász, cigány kárász, karics. Latin neve: Carassius carassius, angolul Crucian Carp, német nevén Karausche. A folyószabályozások előtt jellemzően a mocsárvidékek lakója volt. Az árterületek megváltoztatása, a mocsarak megszüntetése miatt mára egyre kevesebb helyen található meg. Folyamatos telepítésekkel és az eredeti élőhelyeinek visszaállításával ismét szeretnék elterjeszteni a széles kárászt hazánk vizeiben. 2012-ben az év halává választották, ezzel is fokozva a rá irányuló figyelmet.
Kárász fajták
Hazánkban két fajtája található meg a kárászoknak, a széles kárász és az ezüst kárász. Előbbi a ritkaságnak számító, aranykárásznak is nevezett faj. Utóbbi a pontyhorgászokat gyakran bosszantó, invazív halfajunk. Táplálkozása a pontyokéval szinte megegyezik. Könnyű megkülönböztetni a kárász fajtákat, ugyanis látható különbség van a két faj között. Színben, és formában is eltérnek. Avatatlan szem akár a ponttyal is összetévesztheti, azonban a legegyszerűbb módja megkülönböztetésünknek, hogy a széles kárász és az ezüst kárász sem visel bajuszt. Létrejöhetnek pontyal közös utódjaik is, ezek a kárászpontyot, vagy pontykárász hibridek.
Aranykárász
A széles kárász (aranykárász) zömök testfelépítésű, oldalról lapított, magas hátú hal. Testéhez képest kis feje van, a szája felső állású, az ajkai kevésbé húsosak mint a pontyoknak, és nincsenek bajusz szálai. Kicsi, csúcsba nyíló szája van, homloka meredeken emelkedik, tompa orrú, nagy szemű. Hátúszója domborúan lekerekített. Jellemzően a sekély vizű, növényzetben gazdag állóvizeket szereti. Megtalálhatóak folyókban is, azonban a főmederben ritka vendégnek számítanak, de egy-egy áradás idején a hullámtéri állóvizekből kimozdulnak. Leginkább holtágakban, mocsaras vizekben találhatóak meg. Igen szívós halfaj, alacsony oxigén tartalmú vizekben is megél, az iszapba ágyazódva kibírja azt is, ha télen a teljes vízoszlop megfagy. Testhossza 15-25 cm közötti, a 30 cm feletti példányok igen ritkának számítanak.
Ezüst kárász
Az ezüst kárász a széles kárászhoz képest kevésbé magas hátú halfaj. A hátúszója homorú, vagy egyenes. Színe barnás vizekben hasonlíthat a széles kárászéhoz. Az ezüst kárász a széles kárásszal ellentétben nem védett halfajunk. Olyannyira nem, hogy invazív halfajként van nyilvántartva. Legtöbb esetben ezekkel a halakkal találkozunk, ha kárászt fogunk. Rendkívül jól alkalmazkodnak a környezethez. Ha néhány példány bekerül egy-egy vízbe, rövid időn belül jelentős populációt alakítanak ki. Szükség esetén képesen a nem változtatásra is, így szaporodásuk szinte megállíthatatlan.
Kárász mérete
A széles kárász és az ezüst kárász átlagos mérete 20-25 centiméter. Kivételesen elérhetnek ennél nagyobb méretet is, de ez igen ritka. A hazai horgászrekord széles kárászból 2,9 kg, ezüst kárász esetén 3,55 kilogramm volt.
Kárász horgászata
A kárász fajták, a védett széles kárász, vagy az invazív ezüst kárász, szívós, erős halfajok. Méreteikből adódóan a pontyokkal nem tudják felvenni a versenyt, de remek ellenfeleink lehetnek horgászataink során. Kezdőknek, gyerekeknek ideális választást jelenthetnek a fárasztás és a horgászat rejtelmeinek megismerésében. Fenekező, és úszós módszerrel is könnyedén horogra csalhatóak. Horgászatukra bármilyen, ponty fogására alkalmas csali megfelel. Kedveli a gerincteleneket (csonti, giliszta, pinki), nem veti meg a magvakat, vagy a horogpelleteket, bojlikat sem. Ha pontyra horgászunk, és van a vízben kárász, szinte biztos, hogy találkozni fogunk velük. A kárász horgászata egy jó kárászos vízen eseménydús, pörgős szórakozást jelenthet. A folyamatos etetésről ne feledkezzünk meg, rengeteget tudnak enni a kárászok.
Széles kárász tilalom
Ne feledjük, hogy a széles kárász egész évben nem fogható halfajunk. Ha horgunkra akadna, esetleges fotózást, mérlegelést követően engedjük vissza a vízbe őket. Sok idősebb sporttársunk jó szívvel gondol vissza azokra az időkre, mikor a széles kárászt nem kellet védeni tilalommal. Szinte mindannyian örömmel mesélnek ezekről a kalandokról, ha szóba kerül. Gyermekkoruk egyik meghatározó halfaja volt, mely napjainkra szinte eltűnt a vizekből. Kérlek, ha horgodra akadna egy példány, vigyázz rá, hogy utódaink ne csak a történetekből ismerhessék e szép, őshonos halfajunkat!
Források:
Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája