A karikakeszeg (Blicca bjoerkna) a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó őshonos halfaj. Jellegzetesen kerekded testéről kapta a nevét. Magyarországon gyakori faj, a folyók lassú folyású holtágaiban, tavakban, csatornákban és víztározókban is megtalálható. Latin neve Blicca bjoerkna, angolul White bream, németül Güster.
Felismerése, hasonló fajok,
A karikakeszeg kecses, magas hátú, oldalról lapított testű hal. Kicsi feje van, rövid, tompán lekerekített orral és nagy szemekkel. Szája apró, csúcsba nyíló vagy félig alsó állású. Hátúszója rövid, 8 elágazó sugarat, míg hosszú farkalatti úszója 19-23 elágazó sugarat számlál. Pikkelyei közepes nagyságúak, az oldalvonalon 45-50 darab sorakozik. Az oldalvonal és a hátúszó között 8-10 hosszanti pikkelysor található. A pikkelyek mérete a hát íve felé haladva alig csökken. Páros úszóinak töve gyakran pirosas árnyalatú. A karikakeszeg nem éri el a nagy méreteket, maximális hossza 25-30 cm körül mozog. A két kilogrammos súlyt nem éri el. A magyar horgászrekord 1,90 kg, melyet 1992-ben fogtak.
Karikakeszeg dévérkeszeg különbség
A karikakeszeg leginkább a dévérkeszeggel téveszthető össze, de a két faj között lényeges különbségek figyelhetők meg. A dévérkeszegnél az oldalvonal és a hátúszó között 12-13 hosszanti pikkelysor található, míg a karikakeszegnél ez a szám 8-10. Ezen kívül a dévérkeszeg pikkelyei a hát íve felé haladva jelentősen kisebbek lesznek, míg a karikakeszegnél ez a méretbeli csökkenés alig észrevehető.
A laposkeszeg és a bagolykeszeg is hasonlíthat a karikakeszeghez, de ezeknél a fajoknál az anális úszó jóval hosszabb, legalább 35 osztott sugárral. A szilvaorrú keszeg szája teljesen alsó állású, míg a karikakeszegé csúcsba nyíló vagy félig alsó állású. A sujtásos küsz farkalatti úszójában csak 14-17 elágazó sugár van, ezen kívül oldalvonalát fekete pontok díszítik, ami megkülönbözteti a karikakeszegtől.
Karikakeszeg horgászata, táplálkozása, élőhelye
A karikakeszeg nem válogatós az élőhelyét illetően. Széles körben elterjedt a folyókban, a paduczónától a félsós torkolati vizekig, sőt, az állóvizekben is jelentős állományai élnek. A hegyi patakok zordabb körülményei, a kis folyók domolykó zónája és a sekélyebb vízterületek nem kedveznek számára, de a sügérzónában már előfordulhat. Jellemzően a nagyobb és mélyebb vizekben érzi otthon magát, ahol bőséges táplálékot talál.
Táplálkozása változatos, vízközt és a mederfenéken is keresi zsákmányát. Főként apró víziállatokkal táplálkozik, mint a férgek, rovarlárvák és puhatestűek, de kisebb mértékben növényi anyagokat is fogyaszt. Ez a vegyes táplálkozási mód hozzájárul ahhoz, hogy a karikakeszeg sikeresen alkalmazkodjon a különböző élőhelyekhez és táplálékkínálathoz.
A karikakeszeg horgászatához bármilyen, jól felhősítő keszegező etetőanyag és csali megfelelő lehet, mint például a szúnyoglárva, csonti, giliszta, kukorica, stb. Mivel mind a mederfenéken, mind vízközt táplálkozik, ezért szinte bármikor horogra kerülhet.
Karikakeszeg ívása, tilalmi idő
A karikakeszeg 3-4 évesen éri el az ivarérettséget, ekkor a nőstények 10-100 ezer ikrát raknak le. Ívási időszaka áprilisban kezdődik és júniusig eltarthat. A ragadós ikraszemeket a sekély víz növényeire rakja le a nőstény, ahol a fejlődő ivadékok a vízinövényzet védelmét élvezik.
A karikakeszeg tilalmi idő, és méretkorlátozás alá nem esik, ezért egész évben fogható, a helyi horgászrendben meghatározott mennyiségben.
Karikakeszeg elterjedése
A karikakeszeg őshonos európai halfaj, elterjedési területe a Pireneusoktól az Urál hegységig terjed. Magyarországon is széles körben elterjedt, megtalálható a folyókban, holtágakban, tavakban és csatornákban.
Előfordulási helyek
A karikakeszeg kedveli a lassú folyású vizeket, a növényzettel benőtt partszakaszokat és a mederfenék változatos struktúráját. Jól alkalmazkodik a különböző vízhőmérsékletekhez és oxigénkoncentrációkhoz, ezért sokféle víztípusban megtalálható. Hazai vizekben szinte mindenhol megtalálható. Főbb hazai előfordulási helyei:
- Folyók: Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rábca, Rába, Lapincs, Marcal, Ipoly, Lókos-patak, Zala, Lesence, Eger-víz, Kapos, Dráva, Mura, Kerka, Lendva, Zsdála, Rinya, Taranyi-Rinya, Karasica, Tisza, Túr, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Bódva, Hernád, Eger-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tápió, Tarna
- Tavak: Balaton, Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó
- Egyéb vízterületek: holtágak, csatornák
A karikakeszeg hazánk egyik leggyakoribb hala, a horgászok egyik kedvelt hala. Bár nem éri el a dévérkeszeg méretét, ízletes húsa miatt mégis értékes zsákmánynak számít. Szálkás, de sűrűn irdalva kiváló alapanyag sült keszeghez, mely sokak kedvenc étele. Ha szeretnél további halakat megismerni, itt megtalálod őket: Magyarország halai.
