A nagy kárókatona a halak réme

balázsaweben

Updated on:

A kárókatona, más néven kormorán egyre nagyobb figyelmet kap manapság hazánkban. Sokan akadnak, akik egyenes kiírtanák ezt a kártékony madarat, mások szerint ő is csak túlélni akar.

Bármi is a véleményünk, a kormorán probléma mára olyan mértékeket ölt, hogy nem lehet elmenni mellette szó nélkül.

Kárókatona élőhelye

A kárókatonák az Antarktisz kivételével minden kontintensen megtalálhatóak. Hazánkban a Nagy Károkatona (latinul Phalacrocorax carbo) található meg. E kormárn fajta legjelentősebb európai populációja az Atlanti/nyugat mediterrán; Balti/közép-európai ; Feketetengeri/kelet mediterrán területén található. Hozzávetőleges európai teljes populáció mérete 1,8-2 millió egyed.

nagy kárókatona csapat
A nagy kárókatonák, vagy kormoránok csapatokban élnek

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

A hazai populáció 3-4 ezer költő párból, 20 000 kóborló egyedből, és 30-40 000 vándorló példányból tevődik össze. Az enyhe teleknek köszönhetően az áttelelő populáció száma növekszik. Nagyjából fél évet töltenek hazánkban.

Ennek köszönhető, hogy egyre több kormoránt láthatunk a vizek partján, és azok egyre több kárt okoznak. Nem állnak tovább, ahogy eredetileg tennék, mert a klíma változásával járó megváltozott időjárás kedvez számukra.

Nagy kárókatona élőhely
Minden adott egy ilyen helyen számukra, táplálék és fészkelési lehetőség

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

Kárókatona jellemzői

A testhossza 80-100 centiméter közötti, szárnyfesztávolsága 130-160 centi között változik. Átlagos súlya 1700-3000 gramm közötti. Teste nyúlánk, ennek ellenére hengeres és erős. Hosszú vékony nyakán kis fején közepes, erősen kampós csőr található. A feje, nyaka, hasa, hátalja fénylőn feketészöld.

nagy kárókatona
Jellegzetes madár, könnyű felismerni kampós csőréről

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

Az arca egy része teljesen csupasz. A háta eleje illetve a szárnya barna, farok- és evezőtollazata fekete. Szeme tengerzöld, csőre és lába fekete. Nászidejükön, főképp a hímek fehér, finom üstököt növesztenek, amely azonban nem maradandó, hamar elhullajtják násztollaikat.

Folyók, tavak mentén elsősorban fán fészkel, de ha a szükség úgy hozza a sziklás területek üregeibe is megépíti fészkét. Rendszerint áprilisban kezdik meg fészkelésüket, és május végére 4-6 tojást raknak. A tojások erős héjúak, kékeszöld, fehér mészréteggel bevontak. Négy hét alatt, felváltva ülnek a tojásokon és együtt nevelik fel őket. Kb másfél hónap alatt a fiókák kirepülnek, és a pár rögtön a második költéséhez fog.

nagy kárókatona hím
Párzási időszakban főleg a hímek fehér üstököt növesztenek

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

Kárókatona táplálkozása

A tengeren a kárókatona valószínűleg csak hallal él. Kiváló adottságai vannak a víz alatti vadászathoz, akár 40-50 méteres mélységből is megszerzi a zsákmányt. Nem 100%-os a vadászati hatékonysága, így vadászat közben számos halat megsebesít. Ezek a sebesült halak aztán jó eséllyel elpusztulnak. Megfigyelték, hogy annak ellenére, hogy fő tápláléka a hal, nem veti meg a másféle táplálékot is, ha a sors rákényszeríti.

Nagy kárókatona együtt neveli utódait
Felváltva ülnek a tojásaikon és a kikelt fiókákat is együtt nevelik

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

A bécsi állatkertben megfigyelték, hogy az ottani kárókatonák fecskefogásra is rávetemedtek; forró nyári napokban a vízbe lapulva, hátravetett nyakkal, tátott szájjal lestek a víz fölött szálló fecskékre, várva az alkalmas pillanatot, amikor a gyanutlan fecskére hirtelen rácsapva, elkapták és elnyelték, mielőtt kitérhetett volna. A farőiek gyűlölik, mert még a bárányokra is rámerészkednek, azok élő testét vagdossák és így megölik.

A Nagy Kárókatona károkozásai

Mivel elsősorban halakból áll a menüje, és hazánkban a tél beálltával jelenik meg, rengeteg vízkezelőnek okoz problémát jelenlétük. A kárókatona naponta a testtömegének a 30%-át fogyasztja el. Ezek a méretű halak főképp a fiatal egyedek közül kerülnek ki, de kampós csőrükkel rengeteg más, a környéken tartózkodó halat is megsebeznek. És gyakran próbálnak meg a méretüknél nagyobb zsákmányt is elejteni, amelyet ha nem sikerül lenyelniük, egyszerűen ott hagyják. Nem nehéz kiszámolni, hogy ezer egyedből álló csapat, átlagosan 2 kg súlyú egyedeket véve alapul 60 kilogramm halat fogyaszt el naponta, ami 1,8 tonna egy hónapban. És ennél sokkal több madár van.

Nagy kárókatona vadászata
Elsősorban a fákon szeretnek fészkelni. Jól látszik, hogy a fa is megsínyli jelenlétüket

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

A téli vermelőhelyeken előszeretettel portyáznak. Terített asztalt kínál nekik a hideg miatt összeverődött halak tömege. Itt aztán kényük-kedvük szerint foghatják a táplálékot maguknak. Az ilyen területeken az ottlévő többi madárfajt teljesen kiszorítják, elüldözik eredeti élőhelyükről.

Fekete seregeik nem sok jót jósolnak a halak és a vízparti környezet számára. Rengeteget esznek, és gyakran az egészet kiürítik magukból, ha valami megrémíti őket. Ezt természetesen később, alkalmasabb időpontban pótolni fogják, ezzel megduplázva az általuk okozott kárt.

Nem csak a halfogyasztással, de a környékbeli fákon tartózkodással is jelentős károkat okoznak. Ürülékük olyannyira savas, hogy a környező növényzetet képesek teljességgel tönkre tenni. A savas ürülék miatt a fák teljesen kiégnek, elszáradnak és a talaj is komoly károkat szenved.

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

Kormorán vadászata

Állományának gyérítése nehéz, és körülményes feladat. A vadászatára külön engedélyt kell kérni, amelyet mostanában már viszonylag könnyen megadnak. Gyakran látni kormorán ritkításokról beszámolókat.A fő probléma azonban az, hogy elenyésző azon madarak száma, amelyet ki tudnak lőni. Azon országokban, amelyeken csak átvonulnak, és jelentősebb károkat nem okoznak, nem ritkítják őket. Sokan abban látnák a megoldást, ha több ország közös, előre meghatározott stratégia szerint végezni kilövésüket.

Nagy kárókatona úszik
Remekül úszik, két percig bírja levegő nélkül, és 40-50 méteres mélységekből is megszerzi táplálékát

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

Tojásaik lakkozása nem egyszerű feladat, ugyanis a fák tetején fészkelnek. Ezek a fák ürüléküktől kiszáradtak, így emberek számára nehezen, vagy egyáltalán nem megközelíthetőek. A sziklás környékeken lévő fészkeik megközelítése sokszor nehéz, veszélyes, vagy lehetetlen.

Kormorán videó

Ebben a videóban megnézheted, hogyat nyeli be a halat a kormorán, és a fa tetején pihenő kormoránok mindennapjaiba is betekinthetsz.

[cmamad id=”2197″ align=”center” tabid=”2198″ mobid=”2198″ stg=””]

Bármi is a véleményünk, tény, hogy a kárókatonák mindig is jelen voltak hazánkban. Populációjuk korábban annyira lecsökkent, hogy ez a kártékony madár vadászata sokáig tiltott volt. Vitathatatlan, hogy elsősorban azokat a halakat fogyasztják, mely a horgászok számára is kedveltek. Különösen alkalmas arra, hogy lenyelje a kecsege, a süllő, a márna. Ha gébet enne, feltehetően egy kedvelt és népszerű madár lenne.

Az is tény, hogy a vízkezelőket semmilyen módon, senki nem kártalanítja a kormoránok okozta károk miatt. Elképesztő mennyiségű halat esznek ki a vízből ezek a fekete madarak. Ezek pótlása igen nagy összeg, amelyet a legtöbb helyen nem tudnak fedezni.

Hogy mi a megoldás az általuk okozott problémákra, azt még senki sem tudta egyértelműen megmondani. Mindenesetre, valamilyen megoldást remélhetőleg találnak a szakértők erre a problémára, mert egyre égetőbb problémává válik, amellyel mindenképpen foglalkozni kell.

Forrás: 1 2

“A nagy kárókatona a halak réme” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. A kormoránokat hasonló képpen kellene kordában tartani, mint az ember közalében élő vadgalambot, patkányt , egeret, vaddisznót stb. A természetes ellenségeik hiányában az embernek kell a számukat csökkenteni.
    Az ember kezelésében lévő vízekben erősen gyéríteni kellene, vagy elzavarni öket. Minnél távolabb élnek az embertől, annál kevésbé kellene beavatkozni az életükbe. (Magyarországon nehéz ezt az elvet maradéktalanul megvalósítani, az érintetlen vízek kevés száma miatt. )
    Törekedni kell egy dinamikus egyensúlyra az egyed számot illetően. Amely más egyed számnál valósul meg az ember közvetlen környezetében, vagy telepített tavakon és mást az embertől távoli vizeken.

    Válasz
  2. Kevesen tudják hogy a balatoni kárókatonának sokáig volt egy másik neve is, a Balatoni halászati Zrt, ami a telepítő hajó mögött húzta a leengedett hálót…. ennyit a „káros” kárókatonáról

    Válasz
  3. 50 eve vadaszom ,amedig a vadaszata engedejezve volt a szamuk egy egy olyan szinten volt ,hogy…normal „”””?
    A kofeju szakemberek kitalaltak vedett madar legyen itt az eredmeny
    Az a velemeny irtsak ki aki ezt hangoztasa a holdon el nem lehett kiirtani de gyeriteni kell
    Aki ezt a madarfajt vedi egyetlen hasznos tulajdonsagott hozzon igazolaskepen

    Válasz
  4. Svájcban pl. vadásznak rájuk, söt még a sirályokra is !!! azt mondják, hogy ne ezek a haszontalan madarak zabálják ki, a sok pénzbe kerülö, tenyésztett halakat !!! és milyen igazuk van !!! és tényleg, nagyon keveset látni belölük !!! de ha mégis, a vadör és a halör, már úton is van !!! ezzel szemben nem így, Németországban !!! summa- summarum, ritkitani kell öket !!!

    Válasz

Szólj hozzá!